OBI mágneses függöny, 95 cm x 225 cm, antracit vásárlása az OBI -nál Mágneses mezők - Mágneses mező – Wikipédia 2020- Aktuális energiák Mágneses pólusváltás a Földön? A Föld szerkezete egy szilárd belső magból, képlékeny mag-külsőből, földköpenyből, és egy szilárd kéregből áll, illetve a belső mag anyagi összetétele (vas, nikkel) létrehoznak egymágneses mezőt. Ez a mágneses mező merőben eltér a gravitációtól, hiszen az többé-kevésbé egyenletes a Föld felszínén, míg a mágneses mező kétsarkú, azaz létezik egyészaki mágneses sark és egy déli mágneses sark. A mágneses északi sarkot 1831-ben fedezték fel, majd 1903-1905-ben pontosították. A déli mágneses sarkot 1909-ben fedezték fel. A mágneses sarkokban futnak össze a földmágnesességi erővonalak, amelyeknek az irányában az iránytűk beállnak. A Napból a Földre tartó elektronok útvonalát a mágneses erővonalak határozzák meg, ahol az elektronok elérik a Földet ott alakul ki a sarki fénynek nevezett jelenség, ez a két pólusnál található. Napkitörések idején különösen jól látható a sarki fény, hiszen ilyenkor lényegesen több a Napból kilőtt elektron.
A kőzetek korát az argon izotópjai segítségével határozták meg, így pontosan követhetővé vált a pólusváltás időrendje. Ezen legutóbbi pólusváltás korábban ismertté vált időadatait elsöprő többségben tengeri üledékmintákból nyerték ki, ám az üledékes kőzetek kevésbé pontosan őrzik meg a mágnességet, mint a vulkáni kőzetek, s az üledékképződés változó üteme is megzavarja az időrendiséget. Épp ezért a megszilárdult lávafolyások sokkal részletesebb képet adnak a folyamatról és annak idejéről is. A mérések alapján arra jutottak, hogy a pólusváltás folyamata már 795 ezer évvel ezelőtt megkezdődött, ekkor még nem cserélődtek át a pólusok, azonban meglehetősen legyengült a mágneses tér. 784 ezer éve egy kissé visszaerősödött a földmágnesség, majd eztán ismét összeomlott, s végül 773 ezer éve érte el a jelenlegi polaritását, ekkor zárult le a pólusváltás. A legvégső szakasz 4000 évet vett igénybe, a teljes folyamat azonban 22 ezer éven át tartott, szemben a korábbi elképzelések szerinti 7000-8000 évvel.
– Anélkül, hogy egy átfordulás földfelszíni eseményeit teljes egészében, pontosan és nagy felbontásban dokumentálnánk, igazán még vitatkoznunk sem érdemes arról, hogy milyen mechanika mozgathatja a folyamatot ott benn. " Az olvadt fémekből álló forró földmag szerkezetét ábrázoló művészi grafika Forrás: New Atlas A Föld mágneses mezejét a folyékony vasból álló külső magnak a szilárd belső mag körüli forgása állítja elő. A forgás keltette dinamóhatás olyan mezőt hoz létre, amely leginkább akkor stabil, ha a tengelye nagyjából a földrajzi északi és déli pólusokon halad át, de az átfordulások alkalmával a mező tengelye eltolódik, és erőssége számottevően csökken. A magnetoszféra rendkívül fontos szerepet játszik a Napból érkező és a földi életre veszélyes korpuszkuláris (részecske) sugárzás felfogásában Forrás: Flickr Egy kőzet keletkezése során – például amikor a vulkáni lávafolyamok megszilárdulnak, vagy új üledékes rétegek rakódnak le az óceánfenéken – a mágneses mező aktuális állapota mintegy beleíródik a kőzetbe, amely így megőrzi a mező akkori polaritásának emlékét.
Kambriumi fajrobbanásnak hívja a tudomány azt a jelenséget, amikor a tengerek élővilága hirtelen sokszínű és népes lett. Az állatok több nagy csoportja ekkor jelent meg először a Földön. Kutatásuk során Korte és kollégái a Föld mágneses mezejének változásait rekonstruálták az 50-30 ezer évvel ezelőtti időszakban. Ehhez mágneses ásványokat tartalmazó mélyfuratokból és vulkáni kőzetekből származó adatokat használtak fel, melyek információval szolgáltak a kialakulásukkor jellemző mágneses erősségről. Eredményeik szerint 46 ezer és 49 ezer évvel ezelőtt a Föld mágneses mezejében az Atlanti-óceán déli része felett hasonló gyenge zónák alakultak ki, mint most, de mindkét esetben eltűnt egy idő után az anomália. 41 ezer évvel ezelőtt azonban egy csupán néhány évszázadig tartó váltás következett be, amely ezért csak mágneses kitérésnek számít. A mágneses kitérés az a jelenség, amikor a mágneses mező közel kerül a pólusváltáshoz, de visszaáll eredeti állapotába. De Korte szerint nincs baj: Az elmúlt 50 ezer évre tekintve arra a következtetésre jutottunk, hogy a ma tapasztalható dél-atlanti anomália nem egy pólusváltás kezdetét jelenti.
A tudósok szerint nagy a baj és a folyamat már zajlik. Világszerte észrevehetőek az aggasztó…
Bolygónk mágneses pólusai a fortyogó mélység áramlásainak engedve kaotikus módon vándorolnak, önmagában ezzel nincs semmi baj. Akkor kell majd figyelni, ha 180 fokos fordulatot vesznek, ahogyan a geológiai múltban már sokszor megtörtént. Világszerte komoly érdeklődés övezte a hírt, miszerint meglepően gyorsan vándorol a Föld északi mágneses pólusa, az észak-kanadai partoktól a Jeges-tenger közepe felé, Oroszország irányába tart. Mozgása az utóbbi időben olyannyira szapora lett, hogy a szakértőknek példátlanul korán, a tervezettnél egy évvel előbb kell frissíteniük a hajók, repülők és tengeralattjárók navigációját segítő mágneses modellt. Ettől még nem jön el a világvége, sőt valójában semmi nem történt, főleg hogy a navigáció manapság már sokkal inkább GPS-alapú. De egy pólusváltás például nagyon kellemetlenül érintheti elektronikára épülő világunkat – ezt előre jelezni nem tudjuk, legfeljebb követjük és alkalmazkodunk a változáshoz. Mi zajlik odalent a talpunk alatt? Dr. Timár Gábor geofizikust, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi docensét kérdeztük.
A tudósok szerint nagy a baj és a folyamat már zajlik. Világszerte észrevehetőek az aggasztó jelek! Valami furcsa történik a Föld mágneses mezejével. Egyértelmű jelek mutatnak afelé, hogy elkezdődött amitől sokan tartottak. Aggasztó előjelek A bolygónk északi és déli pólusa meg fog cserélődni. A múltben ez a folyamat többször bekövetkezett, és szinte mindig egy tömeges kihalási eseményhez volt kapcsoltható. Az elmúlt néhány évtizedben ez a mozgás felgyorsult, előfordult, hogy egy évben 48 kilométert "ment arrébb" a Föld nevű mágnes északi pólusa. Ez arra utalhat, hogy az északi és a déli pólus hamarosan helyet cserél egymással. Ebben semmi különös nem volna, természetes jelenség a bolygón, a több ezer kilométerrel a talpunk alatt található olvadt vas áramlásának változásai okozzák. Maga az olvadt fém, illetve annak mozgása felel azért, hogy eleve van mágneses mezeje égitestünknek Inkább az a furcsa, hogy – amennyire meg tudjuk állapítani – az elmúlt mintegy 780 ezer évben nem volt példa helycserére.