Madaras játék, verstanulás, madarak és a hangjuk összekapcsolása, a mese elmondása, könyvnézegetés, tárgykészítés. Farsang 1. A farsang hangulatát vidám, mozgásos játékokkal idézzük meg. Beszélgetünk az ovis/ iskolai farsangról, jelmezekről. Fényképeket nézegetünk a busójárásról. Busót készítünk WC-papír gurigából. 2. A farsang az átváltozásról, a jelmezekről szól. Beszélgetünk róla, átváltozunk pl. kötéltáncossá. A Miért fekete a holló? című eszkimó mese feldolgozása. Húsvét Játszunk a húsvét két jellegzetes állatával a nyúllal és a csirkével, majd K. László Szilvia meséje: A csipogó hímes tojás vagy Balázs Ágnes: A pösze nyuszi c. meséje kerül felolvasásra. Tárgykészítés: fűből kibújó csirke / fűből kibújó nyuszi. Szüret Mozgásos játékkal bemutatjuk a szüret menetét, a szőlő leszedésétől a must elkészítéséig. Tárgykészítés: szőlőfürt. Márton napja Szt. Márton története a Boldogasszony papucsa c. könyv alapján. Libakészítés (többféle lehetőség). Karácsony Beszélgetünk az ünnepi szokásokról.
A török megszállás ideje alatt(1451-1686), virágzott az Iszlám kultúra és sok mecsetet és fürdőt építettek a városban ez időtá voltak a legfőbb példái az Oszmán építészetnek, amelyet az Iszlám befolyásolt. Budapest az egyike azon kevés helyeknek a világon ahol működik Törökfürdő mint például a Rudas fürdő vagy a Király fürdő, melyek a 16. században épültek. A másik kevésbé ismert tény Budapesttel kapcsolatban az, hogy itt található a legészakibb hely ahol egy befolyásos Török vezérnek, Sufi a sírja, nevezetten a Gül baba sírja. 1686 után a Barokk építészet volt a domináns a katolikus országokban a ázadban. Számos Barokk stílusú épület van a városban, és ere a legjobb példa a Szent Anna templom a Batthányi téren. A Várnegyed a másik olyan hely, amit érdemes meglátogatni mert az ott található Budai Királyi Palota ami a legismertebb nevezetesség és sok más épület is e mellett amik szintén Barokk stílusban épültek A Klasszicista és a Neoklasszicista építészet a következő az időrendben. Budapestnek két Klasszicista stílust követő építésze is volt, Pollack Mihály és Hild József akik sok szép Klasszicista épületet terveztek a vá például a Nemzeti Múzeum, a Budavári Luteránus templom, és a Sándor Palota.. A legismertebb Klasszicista turista látványosság a városban a Lánc-híd.
A tekintélyes termetű fa korát pontosan nem tudni, egyesek 500 évesnek becsülik, és azt mondják, Mátyás király idejében ültethették, amikor errefelé még kiterjedt erdőségek voltak, tele hársakkal, ahogy arra a Nagy és a Kis Hárs-hegy neve is utal. Mások "csak" 250 év körülire teszik a fa korát, de bármennyi is legyen, az biztos a főváros egyik legszebb fájához van szerencsénk, melynek magassága húsz méter, törzsátmérője meghaladja a három métert. Pesthidegkút-Ófalu részében járunk, az egykori sváb falu 1950 óta Budapest része. A telekhez tartozó közel 300 éves ház is helyi védelem alatt áll, Mária Terézia idejében vámház volt. Itt haladt el ugyanis az Óbudára vezető út. A hársfát 1980-ban helyi jelentőségű védett természeti emlékké nyilvánították. Magányos cédrus a város felett 6 / 8 Az ország egyik legnagyobb libanoni cédrusa a II. kerületben Fotó: Nem túl messze a pesthidegkúti hárstól, szintén a II. kerületben, a Kondor út egyik telkén áll ez a gyönyörű libanoni cédrus (Cedrus libani).
Magyarország tele van szebbnél szebb épületekkel, műemlékekkel, amikre igazán büszkék lehetünk. A Harper's Bazaar összegyűjtötte a 10 legszebb, kevésbé felkapott európai várost, ahol Budapest is feltűnik. Milyen épületeket is tartoznak ide, a legszebb kategóriába. A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke. Az épület 1895 és 1902 között épült Schulek Frigyes tervei alapján. A varázslatos budapesti panorámája miatt az egyik legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik A halászbástya a budai várban található, Budapest I. kerületében. Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, Steindl Imre megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Budapest V. kerületben, a Duna partján, a Kossuth téren található. A Szent István-bazilika vagy Lipótvárosi plébániatemplom neoreneszánsz stílusban épült római katolikus templom. Budapesten a Lipótvárosban, a Bajcsy-Zsilinszky út közelében, a Szent István téren található.
Budapest néhány nevezetes épülete - YouTube
Összefoglaló Bartos Erika Budapest titkai című könyve páratlan ajándék mindazoknak, akik Budapesten élnek, vagy a fővárosba látogatnak, és megérinti őket a város atmoszférája. Az album egyesíti a tudományos igényességet a laikus olvasó tájékoztatásával, a történeti dokumentációt a szórakoztató irodalommal, az épületek szabatos leírását pedig saját rajzaival és olyan lenyűgöző felvételekkel illusztrálja, amelyeket az olvasó másutt még nem láthatott. Külön érdeme a kötetnek, hogy nemcsak a szerző által kiválasztott huszonnyolc épületet mutatja be, hanem közvetlen környezetüket is ezzel a szokásos épületismertetések műfaját fejleszti tovább. Bartos Erika, aki a Bogyó és Babóca sorozatával vált ismertté és kedveltté, most a felnőtteket lepi meg egy mesés Budapest-könyvvel. Az a szeretet, ami ismert karitatív tevékenységében is megnyilvánul, most épített környezetünk felmutatásában érhető tetten. Dr. Meggyesi Tamás DSc. professzor emeritus, Ybl- és Széchenyi-díjas építészmérnök, az MTA doktora, a BME Építészmérnöki kar, Urbanisztika tanszék tanára
A legtöbb épületet, szám szerint hetet Czigler, Hild, Löffler, Pollcak és Vágó építettek. Hasonló a helyzet a megrendelőkkel, hiszen az építtetők között is olyan embereket találunk, mint: Friedmann Adolf mulatótulajdonos, Korányi Frigyes belgyógyász, Mauthner Ödön magkereskedő, Mai Manó fényképészmester, Klösz György fotográfus, Tolnai Simon lapkiadó, Zachár Antal Erzsébetváros elöljárója, Beliczay Béla mézeskalácsos vagy Goldberger Henrik a Párisi Nagyáruház tulajdonosa. Utolsóként hadd említsek egy házat, amelynek tervezője nem tartozik az ismertek közé, Grünwald Mór, a ház ellenben a magyar szecesszió egyik túlburjánzó csodája volt. Igen, múlt időben, bár a ház ma is áll, de biztos vagyok benne, hogy benne lakók sem ismerik fel, milyen gyönyörű ékszerdoboz volt valaha a Rákóczi út 30. Egy bomba azonban 1945-ben letarolta. Sétáljanak, nézelődjenek és fedezzék fel Erzsébetváros építészeti gyöngyszemeit, mert a város a miénk, mi élünk benne! Példaképpen néhány építész erzsébetvárosi épületei, egyéb, neves fővárosi épülete zárójelben: Ágoston Emil – Hungária úszócsarnok és gőzfürdő, Dohány utca 42-44., ma hotel Alpár Ignác – (Nemzeti Bank) lakó- és irodaháza Almássy tér 15.