A második rész hazánk területén, a harmadik külországokban mutatja be a katonai vonatkozású emlékműveket és katonasírokat, illetve az azokhoz kapcsolódó kultuszt, a negyedik pedig a társadalmi szervezetek világába kalauzol. Az ötödik rész visszaemlékezések gyűjteménye. S ha e két testvérkötettel tettünk valamit a katonatemetők és az emlékművek szélesebb körben való megismertetéséért, a hősök emlékének ápolásáért, illetve annak átörökítéséért a következő generációknak, vállalkozásunkba belefognunk már érdemes volt. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum 2007. évi emlékkönyvét, amelyet a tisztelt Olvasó most kezébe vesz, e gondolatokkal bocsátom útjára. Dr. Holló József Ferenc altábornagy, főigazgató
Kovács Vilmos szólt arról is, hogy nem csak egyszerű látogatóként lehet megtekinteni a tárlatot. A jegyen található vonalkóddal regisztrálva választani lehet nyolc - különböző visszaemlékezések alapján kreált – életsors (két nő és hat katona férfi) közül, s minden teremben az adott karakter életútjával lehet végigkövetni a háborús eseményeket. Mindemellett a Nagy háború öröksége című kiadványt, a kiállítás kicsinyített mását is haza lehet vinni, amely akár tankönyvnek is beillik. (MTI)
A rohamcsapatok megszervezésének előzményei és körülményei Az I. világháború menetében 1915 elejére - előbb a nyugati, majd a keleti harctéren is - a harcoló felek számára bizonyossá vált, hogy az úgynevezett mozgó háború időszaka lezárult. Az arcvonalak megmerevedtek. 1915 májusától kezdetét vette az 1917 őszéig tartó úgynevezett vonal- (vagy árok-) harcászat korszaka. Az eredményes harc érdekében hadászati, de főként harcászati megújulásra volt szükség. A harcoló felek számára egyetlen megoldás maradt: a föld oltalma. Ez pedig csapataik számára az embert próbáló lövészárokharc kezdetét jelentette. A háború további szakaszaiban a harcászati elképzelések középpontjába ez a - korabeli meghatározás szerint - "tűzharc vívására szolgáló, álló lövészek részére berendezett keskeny, mély árok" került. A hadviselő felek különféle erődítési módszereket és harceljárásokat alkalmaztak. 1915 és 1918 között a központi hatalmak számára a legcélravezetőbb megoldásokat a német szárazföldi haderőben dolgozták ki.
Tovább Nyitva tartás Árak Megközelítés Kapcsolat Fenntartó Jogi szabályozás SZJA 1% Közérdekű adatok Impresszum Oldaltérkép Adatvédelmi tájékoztató Nyitva tartás: K-V 9-17 h Cím: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2-4. E-mail: Tel. : +36 (1) 325-1600 Fax: +36 (1) 325-1659 Copyright (c) 2022 Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Minden jog fenntartva.
Magyarország a nagy háborúban 1914-1918 címmel új állandó kiállítás nyílt meg pénteken a Honvédelmi Minisztérium (HM) Hadtörténeti Intézet és Múzeumban. A tárlat ünnepi megnyitóján Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: az I. világháború Európa és a világ közös tragédiája, Magyarország tragédiája, szinte minden magyar család tragédiája. A történelmen változtatni nem lehet – emelte ki a miniszter, hozzátéve: nem valamilyen fátum, vagy végzet ez, hanem emberi döntések, bűnök, hibák szorosan egybekapcsolódó láncolata. A történelmet a benne élők alakítják – szögezte le, példaként említve, hogy a szarajevói merényletet is emberek követték el, emberek üzentek hadat, irányították a harcokat. A miniszter, aki az I. Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság elnöke is egyben, kiemelte: beszélni kell a haza védelmének kötelességéről, de a családok áldozatvállalásáról, lemondásáról, a sérülésekről, a halálról és a veszteségekről is. Balog Zoltán azt mondta: a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum az ország egyik leglátogatottabb és legnépszerűbb múzeumai közé tartozik.
Mindez egyszerre kívánt nemzetközi kitekintést, tényekhez ragaszkodó, magas mércéjű szakmaiságot és elmélyült alapkutatást – nemkülönben személyes kapcsolatteremtési készséget, egyfajta kurázsival körítve. A fiatal kolléganő ebben a közegben szerzett életre szóló, meghatározó benyomásokat a múzeumi munka nehézségeiről és szépségéről, s tehetségének, szorgalmának köszönhetően jutott el az osztrák levéltárakba akkor, amikor a határokon túli szakirodalomhoz való hozzáférés és kutatás lehetősége még kevesek kiváltsága volt. Egyszerre sajátította el munkatársaitól a Múzeum ügye iránti alázatot és akadályokat nem ismerő hozzáállást. Részt vett, mint mindenki, a kötelező állandó és évfordulós kiállítások megvalósításában, s 1972-ben már saját gyűjteményi anyagából rendezhetett szakkiállítást. Külön hasznára vált a gondjára bízott gyűjteménynek, hogy a szükséges elméleti tudáson túl – képzett ötvös-aranyműves lévén – a készítési technikákkal is tisztában volt, bőséges anyagismerettel is rendelkezett.
Hadtörténeti Múzeum - Budapest Múzeumok - Múzeum Budapesten Cím: 1014 Budapest, Tóth Árpád sétány 40. Kiemelkedően gazdag fegyvergyűjteményt őriz a török háborúk előtti időktől a XX. századig. Egyenruha-, zászló-, térkép-, lövedék- és 28 ezer darabos numizmatikai gyűjteménye van. A II. világháború után emigrált repülősök emlékei. Nagy figyelmet érdemel az 1956-os forradalomról szóló - Tizenhárom nap című - kiállítás. Tárlatvezetés magyar, angol, német nyelven.