A Déli sark hőmérséklete olykor -70 °C alá zuhan. A hó, ami itt hullik le, soha sem olvad el. Ez a Föld legbarátságtalanabb helye, mégis itt kísérlik meg véghez vinni minden idők legmerészebb építészeti vállalkozását. Egy különleges építőbrigád az Antarktisz közepén kísérli meg a látszólag lehetetlent: a fagyos pusztába felépíteni egy XXI. századi kutatóközpontot. Ez óriási feladat, ám ha sikerrel járnak, akkor a Déli sarki állomás lesz a Föld egyik legfejlettebb tudományos központja. A sarkvidéki nyár csak az év 110 napján át tart, eddig tudnak dolgozni. A hónapokon át tartó sötét antarktiszi tél idejére minden külső munkálatot le kell állítani. "A szezonban és azon kívül is együtt dolgozunk. Egyeztetjük a terveket, hogy az a rengeteg acél és építőelem időben megérkezzen. " – mondja Jerry Marty projekt manager. A 11 millió kilogramm építőanyagot légi úton kell a helyszínre szállítani, a repülőgépek azonban -50 °C-nál képtelenek fel- és leszállni. Az utolsó repülőjárat távozása után az ottmaradók teljesen magukra vannak utalva, mintha egy másik bolygón hagynák őket.
Fotó:, illusztráció "Az ózonréteg legnagyobb területén is 90 százalék körüli a veszteség mértéke" – mondta Rex. Ez a terület Grönland területénél háromszor nagyobb, az ózonveszteség egy 20 millió négyzetkilométeres területet érint. A jelenség hátterében Rex szerint a sztratoszférában, a sarkvidék felett lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény áll. A szakértő úgy véli, elképzelhető, hogy ezek a hideg légtömegek az Arktisz középső régiójában áprilisban Európa felé indulnak. Mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak úgynevezett sztratoszférikus felhők, amelyek az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW-k) révén lebontják az ózont. Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak ózoncsökkenést, a nagy hideg hatására viszont agresszívvé válnak. Az FCKW-k előállítása régóta tiltott. "Ha ez nem így lenne, idén sokkal rosszabb lenne a helyzetí2 – véli Rex. Ám mivel ezek élettartama 50-100 év, az Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei.
Palma édesapja katonatisztként szolgált itt, az édesanyját pedig nem sokkal a szülés előtt szállították ide. Ezt követően mindkét ország hajrázni kezdett, még 11 fő született a kontinensen, egy részük az Antarktiszon is fogant: 8 argentin és 3 chilei gyermek szippantotta be első lélegzetével a déli kontinens levegőjét. Az Esperanza Kutatóbázison anyakönyvi hivatal is létesült, és ma is üzemel egy iskola, ahol két tanító szolgálja az itt élő 10 család gyermekeinek oktatását. Az Antarktiszi-félsziget északi része a világ egyik leggyorsabban melegedő pontja, az elmúlt 50 év alatt 3 Celsius-fokkal nőtt itt a hőmérséklet. Az új rekordot még a Meteorológiai Világszervezetnek is minősítenie kell, de mivel az állomás megbízhatóan műszerezett, ezzel nem lesz probléma. James Renwick, a Wellington-i Victoria Egyetem klimatológusa, aki a korábbi antarktiszi rekordokat igazolta a Meteorológiai Világszervezet számára, elmondta, hogy valószínűleg különleges körülmények állhattak fenn a rekordnál: az északnyugat felől érkező erős, meleg szél hozhatta az állomásra a rekordot adó légtömeget.