Kérdésünk: Ki volt a rendezője Az Iglic magyarországi ősbemutatójának 2000-ben?
Június 30-án debütál Blaskó Borbála koreográfus-rendező új produkciója, a Caryl Churchill Az iglic című műve alapján készülő fizikai színházi dráma főszereplői Simkó Katalin, Sipos Vera és Stork Natasa. Az adaptációt Cseh Dávid jegyzi dramaturgként, melynek címe "figyelőket", "leskelődőket" jelent magyarul, és egyben szójáték a német "Hexe", azaz "boszorkány" szóval is. A rendezőnő előadásában olykor nyersen és groteszkül fogalmaz a jó és a rossz természetéről és arról, hogy cselekedeteinket gyakran olyan vágyaink és elfojtásaink hajtják, amelyekről nem is tudunk. A darab középpontjában álló iglic valójában tudatalatti vágyaink megtestesülése, aki bár teljesíti minden kívánságunkat, nagy árat kér cserébe. Amikor pedig két fiatal nő, Lily és Josie kerül a bűvkörébe, mindent megtesz, hogy megszerezze előbbi hamarosan születendő gyermekét. A három főszereplő mellett a darabban felbukkanó mitikus lényeket, mesebeli szörnyeket és rémalakokat Könczei Villő és Szabó Áron mellett a Nemes Nagy Ágnes Művészeti Szakgimnázium volt és jelenlegi diákjai ( Birta Márton, Gulyás Ádám, Hus Laura, Juhász Kitti, Magyar Veronika, Somlyai Kata, Szeredás Kristóf, Ódor Gergő és Varga Bendegúz) táncolják majd.
Főoldal Címkék Címke: Pallai Mara A Budapest Bábszínház új előadása, a Kisrigók, azzal a ritkán tárgyalt témával foglalkozik, mi történik (ideális esetben) azokkal a gyerekekkel, akiknek nincs anyukájuk és apukájuk. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez Kiss Judit Ágnes költő-író Pagony Kiadónál megjelent Babaróka-sorozata egy kisróka és családja életének mindennapjait jegyzi rövid történetkékben. A kedves, békés és bevackolósan otthonos kismesék sokban hasonlítanak az embergyerekek és szüleik hétköznapjaira. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. A Budapest Bábszínház új bemutatója azt mutatja meg, hogyan lehet a gyerekekkel a másságról őszintén beszélni, sőt azt is el lehet nekik mesélni, hogy az ilyen történetek végén a happy end egy kicsit felemás, nem száz százalékig megnyugtató. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Szépen oldják az évek a gyermekséget, lassacskán ki is növünk magunk körül mindent, annyi azonban bizonyos, hogy legrémisztőbb szörnyeink megmaradnak – és hála istennek, a manóink is. DÉZSI FRUZSINA ÍRÁSA.
( A teljes interjút ide kattintva olvashatja. ) Ady Mária Az iglicről írt kritikájában olvasható: "... a Katona József Színház és a Budapest Bábszínház közös előadásában csak látszólag nincsenek bábok. Miközben a rendező ellenáll a kínálkozó lehetőségnek, és a színes álomvilágot nem animált tárgyakkal jeleníti meg, a bábok szerepét ezúttal a Bábszínház színészeire osztja. Az általuk megelevenített különös figurák, a magas sarkús, öltönyös pincér, a lóhátsóval-patával közlekedő bonviván, a sápadt arcú, esernyős-vödrös úriember és vámpír-allűrökkel megáldott szíve hölgye, a három púppal a hátán kígyózón surranó zenész, az erőszakosan táncoltató cipőt gyanútlanul lábára próbáló járókelő vagy a hátborzongató, eltorzult arcú kislány fantazmagóriák, kivetülések, az iglic marionettként rángatott, vagy egyetlen csettintéssel mozdulatlanságra ítélt alattvalói csupán. " Amennyiben 2014. január 9-én 16 óráig helyesen válaszol az alábbi kérdésre, lehetősége lesz partnerével tekinteni meg Az iglic című előadást 2014. január 11-én 15 órától a Budapest Bábszínházban.
A Budapest Bábszínház Játszó-terén azonban Az iglic többtucatnyi szereplője szinte mind felvonul. A Budapest Bábszínház és a Katona József Színház együttműködése előremutató kezdeményezés: színészek, gondolati rendszerek találkozásáról, új impulzusokról szól. Tengely Gábor bábrendező, aki mintegy tíz éve szeretné színpadra vinni Az iglic et. A dráma kortárs problematikát dolgoz fel, azt, ahogyan a világot - ami mögött van egy mesevilág - az emberiség pusztítja, ilyen szempontból pedig szerencsés a partnerek egymásra találása, hiszen a Bábszínház a mesék helye, a Katona pedig a jelenre reflektál előadásaival. Egy térben két, egymást éltető és működtető dimenzió jelenik meg, amelyben a történetek szimultán zajlanak, ugyanakkor van közöttük átjárás is. A címszereplő (aki játssza: Pelsőczy Réka) a rendező olvasatában "egy csodálatos bábszínész", aki a két világ közé rekedt, akihez nem kötnek történeteket, emlékeket, aki nincs, de akinek szüksége van testekre, akiken keresztül tud közlekedni, és táplálékra, ez a táplálék pedig a szeretet.
Fotók: Puskel Zsolt, Persze Az iglic ellenkező esetben sem kínálna sokkal több játéklehetőséget, végtére is ez itt az iglic játszótere (egyszersmind a Játszó-Tér iglice), de Pálos Hanná nak és Borbély Alexandrá nak így még nehezebb dolga van, hogy maradandót alkosson Lily és Josie szerepében. Hogy végül ez nem sikerül, az nem rajtuk múlik: a jóhiszemű Lily bájosan egyszerűnek mutató Pálos Hanna és a Josie helyzetébe magát egyre inkább beleélő, nagy energiákat mozgósítő Borbély Alexandra is meggyőző alakítást nyújt. Akárcsak Tóth Anita, aki felnőtt méretű rugdalózójával, hirtelen gesztusaival és reflexszerű mimikájával egészen hiteles Lily kisbabájának kicsi, abszurd, éppen ezért roppant hálás szerepében. Darabbéli megszületését egy brutális császármetszés, majd az élethű újszülött földhöz vágása előzi meg, és eddigre már azt is sejteni lehet: Josie saját kezűleg vetett véget a kisbabája életének. Ez a történetszál azonban pontosan úgy válik súlytalanná, ahogyan a többi. Pedig volna miről beszélni, hiszen Tatán éppen a bemutató előtti napokban találtak rá egy halott csecsemőre a hulladékgyűtő konténerek között.
A táncművész-koreográfussal új darabja, a Hesszelők kapcsán beszélgetett a Kultúrpart. Blaskó Borbála koreográfus rendezte a Caryl Churchill Az Iglic című drámája nyomán Cseh Dávid adaptációjában és újrafordításában készült Hesszelők című mozgásszínházi előadást. A Staféta-nyertes darab bemutatójára a Bethlen Téri Színházban került sor. "Mint művész, sokkal jobban foglalkoztat az a folyamat, amikor az ember tudja ugyan, hogy mit akar csinálni, de egyszer csak jön egy érzet, egy megmagyarázhatatlan külső, negatív erő, amitől felborul az ember tudatossága, elindul a bizonytalanság, önmagam marcangolása és megkérdőjelezése, tehát egy örökös küzdelem a démonainkkal. Folyamatos ambivalenciával éljük az életünket, aztán ez hol gyengül, hol megint felerősödik, de sokszor jelen van az ember mindennapjaiban a saját démonjaival, komplexusaival való harc és vitatkozás. Ebbe az irányba próbálom terelni az előadásunkat is" – nyilatkozott korábban egy interjúban. A fenti videó az új alkotásról készült a Kultúrpart jóvoltából.
Írta: Caryl Churchill A Katona József Színház és a Budapest Bábszínház közös előadása. Az előadás a Budapest Bábszínházban látható. Van egy világ, párhuzamos a miénkkel. Nem alatta fekszik, nem is fölötte lebeg: összefonódik vele, emberszem elől elrejtve, mégis valóságosan. Mézeskalácsházak és gyerekváltó banyák, manók, árnyak, lidércek, ágyalatti rémek elfeledett világa. Mert bár nem látjuk, hétfő reggelenként mellettünk áll a Vascsontú Vérmumus a buszmegállóban. Egy történet - felnőtteknek. Caryl Churchill darabjában mindkét világ hideg és magányos, közöttük pedig ott bolyong az Iglic, a különös haladzsanyelven beszélő, ezeréves alakváltó tündér. Egyedül van, épp úgy, mint Lily és Josie, a két kamaszlány, akikkel összekapcsolódik a sorsa. Őrangyaluk lesz és ártó szellemük, barátjuk, gyermekük és halálos ellenségük. Ezer alakban kíséri őket, ezer varázslattal kapaszkodik beléjük - pedig nem akar mást, csak játszani, szeretve lenni, élni. A Katona József Színház és a Budapest Bábszínház koprodukciójában az egymás mellett létező, ám egymás nélkül elképzelhetetlen hétköznapi és mesebeli világ is megelevenedik.