"A mai szociális válság újabb és újabb családokat, nyugdíjasokat és dolgozókat ránt majd magával. Lássuk be, hogy ez a kormány szociálisan érzéketlen, és azokat a szociális értékeket, vívmányokat, amelyeket a magyar emberek hosszú évtizedeken át felépítettek, és a rendszerváltás viharai közepette is átmentettek, most kész esztelen módon lerombolni. " Mit gondol a kedves olvasó, az idézetet vaj" ki és mikor mondta? Elhangozhatott volna, akár a héten is, amikor a jövő évi költségvetésről tárgyalt a magyar parlament, de az elmúlt években valamennyi, szociálisan csak egy picinykét érzékeny baloldali vezető szájából is. A mai Fidesz ismeretében, talán egyvalakire nem tippelne senki, Orbán Viktorra, a magyar nép egykori - talán igaz sem volt - reménységére. A magyar kaméleon hosszú utat tett meg a politikában. Ahogyan felénk - a faluban mondanák - volt már minden az elmúlt 27 évben, csak akasztott ember nem. A lánglelkűnek hitt ifjúból, uralkodása alatt előjött a valódi éne. Mindent a hatalom megragadásának rendelt alá, az éppen aktuális néplélekhez igazította minden mondatát, cselekedetét.
szombat, június 15, 2013 A mai napig sem lett öngyilkos senki az MSZP-ben az öszödi beszéd kiszivárogtatása kapcsán. (E megjegyezést blogunkban már egyszer – 2012. 11. 16-án felemlegettük. ) Ha ugyanis ez a galád tett nem következik be, ma Magyarország virágzik, szabad, demokratikus köztársaság. Nem lenne felhőtlen az életünk, de más alapokról kellene vívnunk az "élet csatát" s magunk alakíthatnánk sorsunkat. Az öszödi beszéd kiszivárogtatása viszont elvágta ennek a lehetőségét. A bűnös, vagy bűnösök – nem tudni milyen lelkiismerettel – de közöttünk élnek. Mintha mi sem történt volna. Pedig – nem túlzott a szó:: történelmi fordulatot "hoztak össze", milliók kárára. S megismételjük a tavalyi kérdést: még nem lettek öngyilkosok? Mert ez a minimum lenne. (Akár párton belül, akár kívül történt az árulás. Ezért is kellene tisztázni – kellett volna már régen – kik a tettesek és nyilvánosságra hozni! Ez mentette volna meg az MSZP-t a bukástól, a méltatlan, s ma súlytalan ellenzéki szereptől is.